Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Kunsziget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § Jelen rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételeiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.

2. A rendelet hatálya

2. § Jelen rendelet hatálya kiterjed a Kunsziget község területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyekre.

3. Hatáskör

3. § (1) A képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja I. fokon az alábbi szociális ellátási formák elbírálását:

a) temetési segély települési támogatásként történő megállapítása,

b) személyes gondoskodást nyújtó ellátások megállapítása,

c)^[1] oltási támogatás települési támogatásként történő megállapítása.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testület soron következő ülésén a polgármester köteles írásban tájékoztatást adni.

(3) A polgármester hatáskörébe utalt I. fokú döntések ellen benyújtott fellebbezéseket II. fokon a képviselő-testület bírálja el.

4. Általános eljárási rendelkezések

4. § (1) Az ellátás iránti kérelmeket írásban, a jogszabályban vagy az önkormányzat hivatala által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.

(3) A kérelmek elbírálásának előkészítését a jegyző végzi, amely során jogosult a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait ellenőrizni, ennek érdekében a kérelmezőt további adatszolgáltatásra hívhatja fel, további iratokat kérhet be, hatóságokat vagy egyéb szerveket kereshet meg, valamint környezettanulmány készítését rendelheti el.

(4) Környezettanulmány elkészítésére a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Családsegítő Szolgálatának családsegítője kérhető fel. A szociális ellátást kérelmező a környezettanulmány elkészítése során együttműködésre köteles.

(5) Amennyiben a kérelem a kérelmező és hozzátartozói jövedelmi és vagyoni viszonyai tekintetében valótlan adatot tartalmaz, a kérelmet hiánypótlás kibocsátása nélkül el kell utasítani.

(6) A jogosultnak a megállapított ellátás a jogerősítő záradékkal ellátott határozat alapján – e rendeletben meghatározott eltérésekkel – a tárgyhót követő hónap 5. napjáig utalandó, illetve fizetendő ki.

5. § Amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete vagy átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe tartozó szociális ellátás jogosulatlan igénybevétele miatti megtérítésére kerül sor, a képviselő-testület a megtérítés összegét, pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti vagy csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át;

b) részletfizetést engedélyezhet.

II. Fejezet

Települési támogatások rendszere

6. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, valamint jelen rendeletben szabályozott esetekben átruházott hatáskörben a polgármester települési támogatást állapíthat meg az egyes ellátási formáknál meghatározott feltételek szerint.

(2) Települési támogatás állapítható meg különösen

a) lakásfenntartásra,

b) gyógyszerköltségek fedezésére,

c) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozó ápolására,

d) temetési költségek fedezésére,

e) krízishelyzetbe került személyek támogatására,

f) a karácsonyi ünnep körül felmerülő kiadásokra.

(3) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározott feltételekkel rendkívüli települési támogatás megállapítására jogosult.

(4) Egyazon személy ugyanazon időszak tekintetében – a rendkívüli települési támogatás, a temetési segély, a születési támogatás, a karácsonyi támogatás és az eseti jelleggel megállapított gyógyszertámogatás kivételével – kizárólag egy jogcímen részesülhet települési támogatásban.

5. Lakásfenntartási támogatás

7. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, a szemétszállítás díja és a tüzelőanyag költsége, valamint a bérleti díj tekintetében.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

8. § (1) Lakásfenntartási támogatás kizárólag azon kérelmező részére állapítható meg, aki maradéktalanul eleget tesz a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, jelen rendeletben megállapított feltételeknek.

(2) A jogosult a jelen rendeletben meghatározott feltételeket a teljes támogatási időszakban köteles teljesíteni.

(3) A feltételek teljesülésének ellenőrzésére a kérelem elbírálásra való előkészítése és a támogatás folyósítása során a jegyző jogosult. Ennek keretében a teljesítésre a kérelmezőt vagy a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(4) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a (3) bekezdés szerinti okból kerül elutasításra, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatás megszüntetésre, akkor ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.

9. § (1) A lakásfenntartási támogatást hat hónapra kell megállapítani és a megállapított összeget havi rendszerességgel kell folyósítani.

(2) A lakásfenntartási támogatás kifizetése vagy természetbeni ellátásként történő biztosítása a kérelmező kifejezett kérésére történhet – a támogatás céljának igazolt teljesülése esetén – egy összegben vagy más, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon.

(3) A támogatási cél teljesülésének igazolására elsősorban fizetési számla fogadható el.

10. § (1) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó forintösszegét úgy kell meghatározni, hogy a lakás hasznos alapterületének négyzetméterben meghatározott mértékének ezerszeresét el kell osztani a háztartásban élők egy főre számított jövedelmének ezredrészével és az így kapott összeget meg kell szorozni kettővel.

(2) A lakásfenntartási támogatás összegét száz forintra kerekítve kell meghatározni úgy, hogy annak havi összege nem lehet kevesebb 1.000 forint / hó összegnél és nem haladhatja meg az 5.000 forint / hó összeget.

6. Gyógyszertámogatás

11. § (1) Gyógyszertámogatás rendszeres vagy eseti jelleggel állapítható meg.

(2) Rendszeres jelleggel gyógyszertámogatás legalább három hónap, de legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg. A támogatott időszak elteltét követően vagy a támogatás folyamatosságának biztosítása érdekében a támogatott időszak elteltét megelőzően legfeljebb harminc nappal a kérelem ismételten előterjeszthető.

(3) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(4) A gyógyszertámogatás összege a gyógyszer igazolt költsége, de eseti jelleggel megállapított támogatás esetében legfeljebb 20.000 forint, havi rendszerességgel megállapított támogatás esetében legfeljebb havi 10.000 forint.

(5) A gyógyszerkiadások igazolására az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv állásfoglalása vagy a gyógyszertár által hitelt érdemlő módon beárazott, a kérelmező nevére szóló orvosi vény szolgál.

7. Ápolási támogatás

12. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete méltányosságból ápolási támogatást állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy ápolását, gondozását végzi és

a) akinek az esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét;

b) aki egyedülálló és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) Jelen rendelet alkalmazásában tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos az a személy, aki ezen a jogcímen emelt összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) Az ápolási támogatás megállapításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény ápolási díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az ápolási támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(5) Az ápolási támogatás havi összege – annak megállapítása esetén – a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (4) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete, de legalább 1.000 forint.

(6) Az ápolási támogatás folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben az ápolást végző személy az ápolt állandó és tartós gondozására vonatkozó kötelezettségét, így különösen az ápolt személy

a) étkeztetésének segítését,

b) tisztálkodásban, öltözködésben való segítését,

c) illemhely használatának segítését,

d) lakáson belüli mozgásának segítését,

e) gyógyszerrel történő ellátását,

f) orvosi ellátás igénybevételének elősegítését

nem teljesíti.

(7) Az ápolást végző személy kötelezettségei teljesítésének helyszíni ellenőrzésére a jegyző, valamint felkérésére a házi segítségnyújtást végző szolgáltató jogosult. Az ápolást végző személy és az ápolt a helyszíni ellenőrzés során együttműködésre köteles.

8. Temetési segély

13. § (1) A temetési költségekre igényelhető települési támogatás mértéke 20.000 forint.

(2) A temetési segély iránti kérelem a temetés napjától számított harminc napon belül terjeszthető elő az önkormányzat hivatalánál.

(3) Temetési segély iránti kérelem előterjesztésére kizárólag az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó természetes személy jogosult. A kérelemhez a temetési költségekről kiállított és a kérelmező nevére szóló számla másolatát csatolni kell.

(4) A jogosult részére a megállapított települési támogatás a jogerősítő záradékkal ellátott határozat alapján azonnal utalandó, illetve kifizetendő.

9. Krízistámogatás

14. § (1) Krízistámogatás állapítható meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, vagyonnal nem rendelkező azon személy részére

a) akinek az esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át;

b) aki egyedülálló és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át;

c) aki gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át;

d) akinek a vele egy háztartásban élő közvetlen hozzátartozója tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át.

(2) Krízistámogatás megállapítását indokolják különösen a betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz kapcsolódó vagy a gyermek hátrányos helyzetéből fakadó váratlan többletkiadások.

(3) A többletkiadás fennállásának tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

15. § (1) Krízistámogatás ugyanazon személy és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói részére eseti jelleggel 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 3 alkalommal, legalább 1.000 forint, legfeljebb 20.000 forint összegben állapítható meg.

(2) Krízistámogatás rendszeres jelleggel legalább három hónap, de legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg havonta legalább 1.000 forint, legfeljebb 15.000 forint összegben. A támogatott időszak elteltét követően vagy a támogatás folyamatosságának biztosítása érdekében a támogatott időszak elteltét megelőzően legfeljebb harminc nappal a kérelem ismételten előterjeszthető.

(3) Rendszeres jellegű krízistámogatás közös háztartásban élők részére, azonos támogatási időszakra nem állapítható meg.

16. § (1) Krízistámogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának vagy a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díja kifizetéséhez nyújtott támogatás.

(3) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) a szociális ellátásban részesítendő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történne.

(4) Természetbeni ellátás indokoltságának megállapításához környezettanulmány készíttethető.

(5) Környezettanulmány elkészítésére a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Családsegítő Szolgálatának családsegítője kérhető fel. A települési támogatást kérelmező a környezettanulmány elkészítése során együttműködésre köteles.

17. § (1) Nem állapítható meg krízistámogatás annak, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet maga idézte elő vagy abba önhibájából került és ez a tény köztudomású vagy iratokkal, illetve környezettanulmánnyal igazolható.

(2) Krízistámogatás kizárólag azon kérelmező részére állapítható meg, aki maradéktalanul eleget tesz a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, jelen rendeletben megállapított feltételeknek.

(3) A jogosult a jelen rendeletben meghatározott feltételeket a teljes támogatási időszakban köteles teljesíteni.

(4) A feltételek teljesülésének ellenőrzésére a kérelem elbírálásra való előkészítése és a támogatás folyósítása során a jegyző jogosult. Ennek keretében a teljesítésre a kérelmezőt vagy a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(5) Amennyiben a krízistámogatás iránti kérelem a (4) bekezdés szerinti okból kerül elutasításra, vagy a megállapított rendszeres krízistámogatás megszüntetésre, akkor ugyanazon személy a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem nyújthat be krízistámogatás iránti kérelmet.

10. Karácsonyi támogatás

18. §  ^[2]

11. Rendkívüli települési támogatás

19. § (1) Jövedelmi és vagyoni viszonyától függetlenül kivételes méltányosságból rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki önhibáján kívül természeti csapás, katasztrófa, baleset, hosszantartó betegség, haláleset vagy egyéb különösen méltányolható esemény, súlyos, előre nem látható ok következtében rendkívüli élethelyzetbe került és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapítására okot adó körülmény fennállásának tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

(3) A kérelem elbírálásához szükséges igazolások beszerzésétől el lehet tekinteni, amennyiben köztudomású vagy vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel és ezt írásbeli nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához előírt igazolásokat, iratokat utólag, a döntés jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül pótolni kell, ennek elmulasztása a települési támogatás jogosulatlan igénybevételének jogkövetkezményeit vonja maga után.

(4) A rendkívüli települési támogatás legnagyobb összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizenötszörösével.

(5) A rendkívüli települési támogatás – a körülmények alapos mérlegelésével – természetbeni szociális ellátásként is nyújtható.

(6) Rendkívüli települési támogatás megállapítására kizárólag a képviselő-testület jogosult.

12. Kamatmentes szociális kölcsön

20. § (1) Települési támogatás – erre irányuló kérelem esetén – pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható évente 1 alkalommal, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröséig, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, vagyonnal nem rendelkező azon személy részére

a) akinek az esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg,

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére,

c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetből fakadó, hitelt érdemlő módon igazolt többletkiadása keletkezett.

(2) Nem részesíthető szociális kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelel, azonban a korábban igénybe vett szociális kölcsönt nem, vagy késedelmesen fizette vissza, valamint akinek az önkormányzat felé adó- vagy más köztartozása áll fenn.

(3) A szociális kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósításának célját, összegét, a visszafizetés feltételeit.

(4) A szociális kölcsön megállapítása esetén a határozat alapján a jogosulttal szerződést kell kötni. A szerződés aláírására a polgármester, pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző által erre kijelölt köztisztviselő jogosult. A szociális kölcsön havi törlesztési rendszeresség melletti, legfeljebb 12 hónapos visszafizetési határidővel folyósítható. Az első részlet esedékessége a kölcsön felvételét követő hónap 15. napja, majd azt követően minden hónap 15. napja.

(5) Késedelmes törlesztés esetén a szociális kölcsön visszafizetése – a fennmaradó rész tekintetében – egy összegben, a késedelemtől számított 15 napon belül esedékessé válik. A visszafizetés esedékességétől az önkormányzat által folyósított kölcsön vissza nem fizetett részére vonatkozóan az adós a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni. Az esedékes és vissza nem fizetett kölcsön és annak kamatai az önkormányzati adóhatóság által behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(6) Kamatmentes szociális kölcsönként rendkívüli települési támogatás is nyújtható azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

13. Köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés

21. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott megtérítési kötelezettség alóli, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében alkalmazható részleges vagy teljes mentesítés jogosultsági feltételeire jelen rendelet 5. §-ának rendelkezései az irányadók.

13/A.^[3] Védőoltás költségeinek támogatása

21/A. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében a kiskorú gyermeket nevelő, avagy tanulmányait középfokú oktatási intézményben, első nappali rendszerű középfokú szakképzésben, első nappali rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási intézmény első nappali rendszerű képzésén folytató fiatal felnőttet eltartó családok, valamint a 60 év feletti időskorúak többletkiadásainak csökkentésére, az egyenlő bánásmód elvének figyelembe vételével természetbeni szociális ellátásként oltási támogatást állapíthat meg a képviselő-testület döntésével meghatározott mértékben. Első nappali rendszerű képzésnek az első oklevél megszerzéséig tartó időszak tekinthető.

(2) Az önkormányzat különösen a rotavírus, a bárányhimlő, az agyhártyagyulladás, a kullancscsípés okozta agyvelőgyulladás, a humán papillomavírus és az időskori tüdőgyulladás elleni védőoltások térítési díjához nyújt támogatást, azonban a képviselő-testület eseti döntésével a támogatott oltások körének bővítésére jogosult.

(3) A képviselő-testület éves költségvetése ismeretében határozattal állapítja meg a támogatandó védőoltások körét és a támogatás mértékét. A képviselő-testület az egyes védőoltások támogatásának mértékét külön határozattal is megállapíthatja. A képviselő-testület a döntésről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja. A támogatás a határozat meghozatalát követően, a képviselő-testület egyéb döntése hiányában a költségvetési év végéig beadatott védőoltásokra vonatkozóan vehető igénybe.

(4) Az oltási támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az önkormányzat hivatalában lehet előterjeszteni a védőoltás beadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül. A kérelemhez mellékelni kell a beadott védőoltásról vagy védőoltásokról szóló, az oltás beadását végző háziorvos vagy házi gyermekorvos által kiállított, erre a célra rendszeresített és az önkormányzat hivatalában elérhető igazolást.

III. Fejezet

A lakókörnyezetre vonatkozó rendelkezések

22. § (1)^[4] A lakásfenntartási támogatás és a krízistámogatás kérelmezője vagy jogosultja az ellátás folyósításának feltételeként köteles az általa lakott ingatlannak, úgymint házának, lakásának, kertjének, az ingatlan környezetének rendben tartására, higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:

a) a házhoz, lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét, hulladék és lom eltávolítására,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, gondozása, a földterület művelése,

c) az ingatlan előtti közterületnek a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése,

d) a ház, lakás folyamatos tisztántartása, takarítása,

e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a jegyző helyszíni ellenőrzés keretében, illetve felkérésére a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Családsegítő Szolgálat családgondozója környezettanulmány készítésével ellenőrzi. A szociális ellátást kérelmező a helyszíni ellenőrzés, illetve a környezettanulmány elkészítése során együttműködésre köteles.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítése a szociális ellátás megállapításának feltétele. A már megállapított szociális ellátás az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértése miatt, öt napos határidő tűzésével, az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölését tartalmazó jegyzői felhívás ellenére nem teljesített kötelezettség esetén megszüntethető.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

23. § Az önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást biztosít

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) családsegítés

keretében.

14. Étkeztetés

24. § (1) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott szociálisan rászoruló személyek részére a legalább napi egyszeri meleg étkezésről szociális étkeztetés keretében gondoskodik.

(2) A szociális étkeztetés tekintetében szociálisan rászorultnak tekinthető a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározottakon túl az a személy,

a) akinek tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti vagy

b) aki eltartási vagy gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és aki nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres ellátásban, fogyatékossági támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben részesül, és

akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében annak 250 %-át nem haladja meg.

(3) Az étkeztetés történhet:

a) külön díjazás ellenében házhoz szállítással;

b) a jogosult általi elvitellel.

(4) A szociális étkeztetést az önkormányzat vállalkozás bevonásával biztosítja.

15. Házi segítségnyújtás

25. § (1) A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat azokról a személyekről gondoskodik, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk egyéb módon nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének részletes szabályait a szakmai felügyeletet ellátó hatóság által elfogadott szakmai program tartalmazza.

16. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26. § (1) Az önkormányzat a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülők megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást nyújt.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy;

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy;

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetben a háztartásban élő kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró, illetve korlátozó gondnokság alatt álló személyt nem kell figyelembe venni.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás keretében biztosított

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő megjelenése,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtétele,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezése.

(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr által működtetett alapszolgáltatási központ útján biztosítja.

17. Családsegítés

27. § A családsegítéssel kapcsolatos feladatokat az önkormányzat a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás (9174 Dunaszeg, Országút u. 6.) útján látja el.

18. Térítési díjak

28. § (1) A képviselő-testület a szociális étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjat külön önkormányzati rendeletben szabályozza, a személyi térítési díjakat a jelen rendelet melléklete szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzat által vagy más fenntartó által, de az önkormányzat részvételével fenntartott intézményekben nyújtott gondozásért, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátásért – az étkeztetés kivételével – térítési díjat nem kell fizetni.

(3) A képviselő-testület a személyi térítési díjakat kérelemre, méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett időszakosan létfenntartási gondokkal küzd és a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

19. Különös eljárási rendelkezések

29. § (1) Az alapellátás keretében az önkormányzat biztosítja a személyes gondoskodás személyi, tárgyi és működési feltételeit.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az önkormányzat hivatalához kell benyújtani az arra rendszeresített nyomtatványon.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt és arról a kérelmezőt értesíti.

(4) A polgármester a kérelmezőt külön eljárás nélkül ellátásban részesíti, amennyiben az igénylő azonnali ellátása indokolt és a késedelem az életének vagy testi épségének veszélyeztetésével járna. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben az ellátás első igénybevételétől számított 5 napon belül be kell nyújtani.

(5) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt és a feltétel bekövetkezett;

b) a térítési díjat az igénybevevő 2 hónapon át nem fizette meg;

c) az ellátott a szolgáltatást 1 hónapon át nem veszi igénybe;

d) az igénybevevő elhalálozik;

e) az igénybevevő kéri az ellátás megszüntetését.

(6) Az alapellátás megszüntetése a polgármester hatásköre, amelyről értesíti az ellátásban részesülőt.

(7) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről kötendő megállapodásban ki kell térni:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére, a megfizetés időpontjára és módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

V. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

30. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján az önkormányzat képviselő-testülete helyi szociálpolitikai kerekasztalt hozhat létre.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal feladata elsősorban a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározottak megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérésére és a képviselő-testület szociálpolitikai feladatai végrehajtásának elősegítése, szaktanácsadó funkció betöltése.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjainak körét a képviselő-testület határozza meg, tagjai különösen

a) a helyi egészségügyi szolgáltatók képviselője,

b) a vöröskereszt helyi szervezetének képviselője,

c) a nyugdíjasok helyi közösségének képviselője,

d) az iskola és az óvoda szülői közösségének képviselője,

e) a helyben élő fogyatékos személyek képviselője,

f) a helyben működő egyházak képviselője,

g) a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Gyermekjóléti Szolgálatának és Családsegítő Szolgálatának munkatársai,

h) a képviselő-testület által kijelölt személyek.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

31. § (1) Jelen rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 15/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Csatolmányok