Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Kunsziget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjaiban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés aa) alpontjában, (2)-(3) bekezdéseiben és az 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet célja Kunsziget település elmúlt évszázadokban kialakult arculati értékeinek és a település szerkezetének megőrzése, a kialakult hagyományok folytatása, továbbá meglévő épület felújítása, átalakítása, új épület építése esetén az illeszkedés biztosítása a meglévő épületekhez, valamint új beépítésű területeken az egységes, élhető, esztétikus és harmonikus környezet kialakítása.

2. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település legrégebben kialakult, legtöbb hagyományt őrző részén a településszerkezet, a beépítési struktúra, a hagyományos épületformák megőrzése, ezen értékek átadása, átörökítése a következő generációk számára.

3. § (1) A rendelet hatálya Kunsziget község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Kunsziget község közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött építési tevékenységet kíván végezni, vagy azzal összefüggő építészeti vagy egyéb tervdokumentációt készít, bírál vagy engedélyez.

2. A HELYI VÉDELEM

4. § (1) A helyi védelem célja Kunsziget község szempontjából meghatározó, a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett épített értékek számbavétele, dokumentálása, védelme; a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítása.

(2) A község épített és természeti értékei tulajdonformára való tekintet nélkül a község közös kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk közérdek.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében Kunsziget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a község épített és azzal összefüggő természeti értékeit települési (a továbbiakban: helyi) védettség alá helyezheti.

(4) A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet 1. mellékletét képezi.

5. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak módosításáról vagy megszüntetéséről a képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védetté nyilvánításra, annak megszüntetésére hivatalból vagy bármely szervezet, továbbá állampolgár írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(3) A polgármesterhez benyújtható kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, állapotát, leírását, ismertetését,

b) a védelem rövid indokolását,

c) a védendő érték (pl.: épület vagy építmény) helyének ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését), továbbá a tulajdonos és használó adatait,

d) a védendő érték fényképét,

e) a kezdeményező nevét és címét.

(4) Amennyiben a bejelentés nem vagy csak részben tartalmazza a (3) bekezdésben felsoroltakat, az önkormányzat kiegészítteti a javaslatot a védelemhez szükséges dokumentációval.

(5) A helyi védelem megszűnik:

a) az értékes rész megszűnésével;

b) az épület/építmény lebontásával;

c) az építmény magasabb védelmi kategóriába kerülésével.

(6) A helyi védettség megszüntethető a tulajdonos ilyen értelmű kérésére.

(7) A helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetését a területileg illetékes örökségvédelmi hatósághoz írásban be kell jelenteni.

6. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetést és eljárást az önkormányzat hivatala folytatja le.

(2) A javaslattal érintett érték tulajdonosait írásban értesíteni kell a kezdeményezésről. Amennyiben az értesítés az érdekeltek felkutatása miatt aránytalanul nagy nehézségekbe ütközne, az értesítés közszemlére tétellel történik az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján való közzététellel.

(3) A kezdeményezésre vonatkozóan az érintett tulajdonosok 15 napon belül észrevételt tehetnek.

(4) A védetté nyilvánítást megelőzően szakértő bevonásával értékvizsgálatot kell végezni.

(5) Nem kell újólag értékvizsgálatot végezni azon helyi értékek vonatkozásában, melyekről a településrendezési eszközök készítése keretében már készült ilyen tartalmú vizsgálat.

(6) Az értékvizsgálatban a védelem alá helyezendő védett értékről a vonatkozó jogszabálynak megfelelő dokumentációt kell készíteni, amely fotódokumentációból, leírásból, fellelhető archív dokumentumokból áll.

(7) Az önkormányzat a helyi védettség alatt álló értékekről nyilvántartást vezet. A helyi védelem alá vont ingatlanok nyilvántartása tartalmazza az egyes épületekkel kapcsolatban a védettség szakmai indokolását, valamint a védési eljárás során esetlegesen keletkező szakvéleményeket.

(8) Helyi védettség megszüntetése akkor lehetséges, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn, tehát a védelem tárgya megsemmisült vagy helyreállíthatatlanul rongálódott, átalakítás során értékeit elvesztette, vagy a felújítása aránytalanul nagy gazdasági terhet jelentene.

(9) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése tényét a jegyző közli a védett érték tulajdonosával vagy tulajdonosaival és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének kezdeményezőjével.

(10) A helyi védettség létrejöttének bejegyzését és a védettség megszüntetését a jegyző jelzi az ingatlanügyi hatóság felé a védelem jogi jellegként az ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése érdekében.

7. § (1) A helyi védelem alatt álló értéket az önkormányzat megjelölheti. A megjelölés táblával történik, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. A tábla felirata: „Helyi védett érték. Védetté nyilvánította Kunsziget Község Önkormányzata – dátum.”

(2) A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik, a tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

8. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról és fenntartásáról a tulajdonos, a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az önkormányzat támogatását.

(2) Az építményeket a védett értékeik veszélyeztetése nélkül és ahhoz méltóan kell használni és hasznosítani. A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti. A védett környezetben tervezett változtatásokat és beavatkozásokat a védett érték figyelembe vételével lehet elvégezni.

(3) A helyi védelem szabályainak megsértése esetén a jegyző

a) felszólítja a tulajdonost (használót, kezelőt) a védett érték fenntartására, karbantartására;

b) elrendeli az engedély nélküli változtatások tekintetében az eredeti állapot helyreállítását és a méltatlan használat megszüntetését.

9. § (1) A képviselő-testület helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

10. § (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot jelen rendelet alapján és keretei között a polgármester korlátozza vagy megtiltja.

(3) A védett épületeket érintő követelmények:

a) A védett épületek esetében a védettséget megalapozó épületrészek tekintetében megőrzendő a hagyományos építészeti tömeg, tetőforma, érintetlenül kell hagyni a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, meg kell őrizni a homlokzati tagozatokat.

b) A védett épületek belső korszerűsítését, kialakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megőrzése mellett kell megoldani.

c) Védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe a védettség tárgyát károsan ne befolyásolja és a tervezett bővítés a védett épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

d) Védett épületek bontására csak a műszaki vagy erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

11. § (1) Helyi védelem alatt álló épület teljes bontása, a védettség megszüntetése után, csak abban az esetben engedélyezhető, ha a tartószerkezet (alapozás, falazat) állapota miatt ez szükséges, vagy a megtartás aránytalanul nagy gazdasági terhet jelentene az építtetőnek.

(2) A bontás előtt 1:100 léptékű és az értékes részleteket tartalmazó felmérési dokumentáció és fotódokumentáció készítése kötelező, amennyiben azt a védési dokumentáció nem tartalmazza.

(3) A telek újbóli beépítése esetén a korábbi épület építészeti jellegzetességeit (tömeg, utcai homlokzat szélessége, utcai homlokzaton a nyílások aránya, anyaghasználat) meg kell tartani.

3. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL ELTÉRŐ TERÜLETEK

12. § (1) Kunsziget településképi szempontból meghatározó területe a történeti faluközpont (Petőfi tér – Vörösmarty utca – Győri út – Széchenyi utca – Dózsa utca – Kossuth tér – József Attila utcák által határolt terület), beleértve az utcák külső oldalán elhelyezkedő ingatlanokat is.

(2) A település további, eltérő karakterű területei:

a) 1950-es és 1960-as években beépült részek (Hunyadi, Rákóczi, Táncsics és Győri út környéke),

b) 1970-es és 1980-as években beépült részek (Ifjúság, Ady és Kertes utca környéke),

c) fejlesztési területek (a kilencvenes évektől napjainkig beépült, illetve a jövőben beépítésre kerülő településrészek.

(3) A településképi szempontból eltérő területek térképi ábrázolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi követelmények:

a) Meglévő épületek homlokzati átalakítása vagy új épület építése esetén hagyományos vakolt homlokzati architektúra és pasztellszínek alkalmazhatók.

b) Kötelező a hagyományos tetőfedő anyagok (cserép, pala) alkalmazása vörös, barna vagy sötétbarna színben.

c) Az épület tömegformája az utcában meglévő 2-2 szomszédos épülethez hasonló lehet.

d) Az alkalmazott tetőhajlásszög az utcában meglévő 2-2 szomszédos épülethez hasonló lehet.

e) Az épület utcafronti homlokzati szélességi mérete az utcában meglévő 2-2 szomszédos épület szélességi méretéhez hasonló lehet, a legnagyobb szélességű épület méretét nem haladhatja meg.

f) Közterületen utcabútort csak az önkormányzat vagy az önkormányzattal erre megállapodást kötött természetes személy helyezhet el.

g) Közterületen burkolatot csak az önkormányzat vagy az önkormányzattal erre megállapodást kötött természetes személy építhet.

h) Közterületen növényt az önkormányzat vagy az önkormányzattal erre megállapodást kötött természetes személy telepíthet.

i) Közterületen (buszmegállókban, villanyoszlopokon) reklám (beleértve a politikai reklámot), hirdetés csak az önkormányzat előzetes hozzájárulásával helyezhető el.

j) Az épület fő utcai nézete felőli előkert elé tömör kerítés nem építhető.

k) Meglévő épület teljes körű felújítása vagy új épület építése esetén a használatbavételt követően a kertbe legalább egy nagyra növő fa telepítése ajánlott.

l) Növénytelepítés esetén a függelékben meghatározott fajok telepítése javasolt.

(2) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi településképi követelmények:

a) A meglévő épületek átalakítása, bővítése vagy új épület építése esetén tilos a pasztellszíntől eltérő homlokzati színezés alkalmazása, valamint a barnától vagy vöröstől eltérő színű tetőfedő anyagok alkalmazása.

b) Tilos a nem pikkelyes tetőfedések alkalmazása.

c) Tilos reklám vagy reklámhordozó elhelyezése.

d) Új beépítés vagy a teljes épületet érintő felújítás esetén tilos a közműbekötéseket föld felett vagy a levegőben vezetni.

e) Utcai homlokzaton – kivéve az utcával párhuzamos gerincű tető felületét – tilos parabolaantenna, gépészeti berendezés, szerelt kémény elhelyezése.

14. § A meglévő épületek átalakítása, bővítése vagy új épület építése esetén településképi szempontból nem meghatározó területen tilos:

a) pasztellszíntől eltérő homlokzati színezés alkalmazása;

b) barnától vagy vöröstől eltérő színű tetőfedő anyagok alkalmazása.

15. § (1) A településen a (2) bekezdésben jelölt kivétellel – a település ellátását biztosító – felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezhetők.

(2) Nem helyezhetők el a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

a) a településképi szempontból meghatározó területen és annak 300 m-es látványzónájában,

b) helyi védelem alatt álló ingatlan 30 méteres körzetében.

(3) A sajátos építmény, műtárgy építése esetén településképi szempontból az önkormányzat takaró növényzet telepítését írhatja elő.

16. § (1) Helyi védettség alatt álló ingatlan 30 méteres körzetében reklám vagy reklámhordozó nem helyezhető el.

(2) Épületen csak az épületben folytatott tevékenységre vonatkozó cégér, felirat helyezhető el. A cégér, felirat elhelyezése során az épület homlokzati architektúráját figyelembe kell venni.

(3) A (2) bekezdésben előírt feltételek biztosítása érdekében a cégér vagy felirat elhelyezése előzetes bejelentés alapján történhet.

(4) A bejelentést a polgármester a települési főépítész véleményére alapozva bírálja el.

5. KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

17. § Az építtető vagy tervezője számára kötelező előzetes szakmai konzultáció lefolytatása a polgármester nevében eljáró települési főépítésszel az alábbi esetekben:

a) egyszerű bejelentés alapján végzett új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén;

b) meglévő épület utcaképet érintő átalakítása esetén;

c) építési vagy fennmaradási engedélyhez kötött tevékenység esetén.

18. § (1) A szakmai konzultációt a hatósági eljárás kezdeményezése vagy a bejelentés megtétele előtt az önkormányzati hivatalba benyújtott kérelem és dokumentáció alapján kell lefolytatni.

(2) A konzultációhoz 1:100 léptékű építészeti-műszaki tervdokumentációt vagy a kérelem tárgya szerinti dokumentációt és fotódokumentációt kell mellékelni.

(3) A konzultációra benyújtott tervekkel kapcsolatban a főépítész 8 napon belül emlékeztetőt készít.

(4) A főépítészi emlékeztetőt a bejelentéshez vagy a kérelemhez mellékelni kell.

6. TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

19. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére vagy meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési engedélyezési- vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

20. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

21. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

a) a tervezett épület teljesíti-e a helyi védettségű épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

b) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik-e a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,

c) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e.

22. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papír alapon vagy elektronikusan az önkormányzathoz kell benyújtani.

(2) A véleményezés lefolytatásához munkaközi szintű 1:100 léptékű építészeti-műszaki tervdokumentációt és fotódokumentációt kell mellékelni.

(3) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet. A polgármester véleményét a települési főépítész véleményére alapozva adja ki 15 napon belül.

(4) A polgármester véleménye tartalmazza a kérelmező adatait, az építési tevékenység helyének adatait, valamint a (2) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indokolását.

7. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

23. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül az alábbi tevékenységek esetén:

aa) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása;

ab) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása;

ac) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése;

ad) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő szerkezet megváltoztatása;

ae) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg az engedélyköteles mértéket;

af) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;

ag) utcafronti kerítés építése, átalakítása;

ah) az épület és a szomszédos ingatlan határvonala közé telepíteni kívánt lábon álló gépjárműtároló vagy egyéb kerti építmény építése, átalakítása;

b) minden építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.) 30 napot meghaladó időtartamra történő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás stb.) szolgáló telepítése esetében;

c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor;

d) a vonatkozó kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél;

e) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatának megjelenését megváltoztató

ea) kirakat kialakítása;

eb) reklámfelületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése;

ec) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése

esetén.

24. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmet papír alapon vagy elektronikusan az önkormányzathoz kell benyújtani.

(2) Az eljárás lefolytatásához 1:100 léptékű építészeti-műszaki tervdokumentációt vagy a kérelem tárgya szerinti dokumentációt és fotódokumentációt kell mellékelni.

(3) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portálkialakítást vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) a tervezett építési tevékenység, valamint reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás illeszkedik a településképbe,

b) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja vagy nem korlátozza.

(4) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) a tervezett építési tevékenység, valamint reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portálkialakítás nem illeszkedik a településképbe,

b) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, vagy ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja vagy nem korlátozza.

25. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(2) A polgármester – a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség,

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(3) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel élhet.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, továbbá a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki.

8. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

26. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

a) a településképet rontó reklámok, cégérek, cégfeliratok megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdetmény vagy hirdetőberendezés

aa) állapota nem megfelelő;

ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető;

ac) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez, továbbá

b) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem egyedi és területi fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata szükségessé teszi, valamint

c) a bejelentéshez kötött tevékenységek bejelentésének elmulasztása esetén, a szabálytalan kialakítás, szabálytalan használat megszüntetése érdekében.

(2) A településképi kötelezési eljárás során a polgármester legfeljebb 12 hónapos határidővel kötelezheti az ingatlan tulajdonosát vagy a szabálytalan állapot előidézőjét a szabályossá tételre.

(3) A határidő kérelemre legfeljebb egyszer, további hat hónappal meghosszabbítható.

27. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjét 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.

(2) A településképi bírságot tizenöt napon belül átutalással vagy postai úton az önkormányzat bankszámlájára kell befizetni.

(3) A kiszabott bírság befizetésének elmaradása esetén a bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(4) A bírságot az önkormányzat köteles a településképet javító, megjelenésében szerepet játszó beruházásokra fordítani.

28. § Amelyik ingatlannal kapcsolatban az önkormányzat településképi kötelezési eljárást folytat le – az időközben bekövetkező tulajdonosváltás esetét kivéve –, arra vonatkozóan három évig nem vehető igénybe az önkormányzat által meghirdetett településképi támogatás.

9. ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

29. § (1) Az önkormányzat az éves költségvetésében erre a célra elkülönített alap terhére pályázatot írhat ki az épületek, kerítések hagyományos településképhez való illeszkedésének megteremtése érdekében.

(2) Az önkormányzat a településen működő civil szervezetekkel közösen az esztétikus településkép kialakítására ösztönző pályázatot írhat ki.

10. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Jelen rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

Csatolmányok