Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal
Főoldal
9174 Dunaszeg, Országút u. 6.; tel./fax: (96) 352-012
9175 Dunaszentpál, Iskola tér 1.; tel./fax: (96) 352-026
9184 Kunsziget, József Attila u. 2.; tel.: (96) 485-040; fax: (96) 552-056
Vissza a rendeletekhez

Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról

Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról

Kunsziget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



1. A rendelet hatálya



1. §[1] Jelen rendelet hatálya kiterjed

a) Kunsziget Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingó és ingatlan vagyon);

b) az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, részvényekre, valamint az önkormányzatot gazdasági társaságokban megillető részesedésekre;

c) az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekre, a polgármester általi forrásfelhasználásra.



2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása



2. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemeket jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(4) Forgalomképes minden önkormányzati vagyon, amely nem tartozik az (1)-(3) bekezdésekben foglalt vagyon közé. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak felsorolását jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.



3. Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok



3. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a képviselő-testület hatásköre.

(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;

b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje;

c) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;

d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;

e) hitel felvétele, valamint annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;

g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezés a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.

(4) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések értékhatártól függően, a jelen rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(5) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a polgármester jogosult

a)[2] az általános forgalmi adó nélkül számított 500.000 forint értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére, valamint az általános forgalmi adó nélkül számított 500.000 forint értéket el nem érő beruházások lebonyolítására, szolgáltatások megrendelésére,

b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó 500.000 Ft értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg,

c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására,

d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozatok tételére,

e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződések megkötésére.

(6) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(7)[3] Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit (bele nem értve az önkormányzat saját bevételeiből származó megtakarításaként jelentkező szabad pénzeszközöket) kizárólag a Magyar Államkincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Az átmenetileg szabad pénzeszközök az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél határozott időre lekötött betétként elhelyezhetők.


4. § (1) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel.

(2) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, működése színvonalának javítására fordítható.


5. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag jogszabályban meghatározott személyek részére alapítható és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület hatásköre.



4. Az önkormányzati vagyon kezelésének szabályai



6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanvagyonra és ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonára vagyonkezelői jog nem létesíthető. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jog önkormányzati közfeladat ellátása érdekében létesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, amelynek ellátása hatékonyabban végezhető a vagyonkezelő által.


7. § (1) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a képviselő-testület hatásköre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester írja alá.

(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.

(4) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.


8. § (1) A vagyonkezelésbe adás ingyenesen vagy ellenérték fejében történhet.

(2) Önkormányzati lakóépület, vegyes rendeltetésű épület, társasházban lévő önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében ingyenesen akkor létesíthető vagyonkezelői jog, ha a leendő vagyonkezelő kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével vagyonkezelői jog ingyenesen akkor létesíthető, ha megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.

(4) A vagyonkezelői jog ingyenes átadásához a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(5) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átadása esetén az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét és jogszabály vagy megállapodás által az önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékének mértéke a vagyon könyv szerinti értékének 0,01 százalékától 10 százalékáig terjedő éves bruttó összeg, amelynek mértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

(7) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló – amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(8) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így különösen valamely előre meghatározott tevékenységet lát el vagy más ellenszolgáltatást nyújt.


9. § (1) A vagyonkezelő ingatlan vagyon tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(3) A vagyonkezelő köteles továbbá:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni a jogszabályban, továbbá a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,

e) együttműködni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzései során,

f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, valamint jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.


10. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi a jegyző közreműködésével.

(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének és teljességének biztosítása.



5. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása



11. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak átminősítését követően kerülhet sor. Az átminősítésről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy önkormányzati intézmény vezetője.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyon nyilvános vagy zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait jelen rendelet mellékletét képező versenyeztetési szabályok tartalmazzák.



6. Vagyon ingyenes megszerzése



12. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke az 1 millió forintot meghaladja, az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés képviselő-testület hatáskörébe tartozik.



6/A.[4] Az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekről történő lemondás szabályai



12/A. § (1) Behajthatatlan az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült;

g) amely esetében – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével;

h) amelynél az adós nem lelhető fel és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(3) Nem tekinthető behajthatatlannak az óvatosság elvéből következően az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, ezért a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – kizárólag vélelmezhető.

(4) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(5) Amennyiben a követelés összege nem éri el az 1.000.000 forintot, a behajthatatlan követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára a polgármester jogosult. Amennyiben a követelés összege eléri az 1.000.000 forintot, a behajthatatlan követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára az önkormányzat képviselő-testülete jogosult.

(6) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői a mindenkori költségvetési törvényben, illetve a számviteli politikában meghatározott kisösszegű értékhatárra vonatkozó szabályok szerint mondhatnak le az intézményüket megillető követelésről.



7. Záró rendelkezések



13. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kunsziget Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 2/2012. (III. 21.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.



[1]

Módosította a 7/2017. (III. 14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. március 15-től.

[2]

Módosította a 7/2017. (III. 14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. március 15-től.

[3]

Beiktatta a 7/2017. (III. 14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. március 15-től.

[4]

Beiktatta a 7/2017. (III. 14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. március 15-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1.melléklet
57.33 KB
1. függelék
263.56 KB
2. függelék
198.51 KB
3. függelék
194 KB
4. függelék
268.88 KB