Fogyasztóvédelmi kisokos

A különböző szabályok pontos ismertetése esetén ez a bejegyzés véget nem érővé válna, így ezt nem tesszük, de nem is kell, hiszen a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezetek honlapjain minden megtalálható, ezért aztán inkább azokat az elérhetőségeket, fogalmakat, jogszabályokat gyűjtöttük egy csokorba, amik számottevően hozzájárulhatnak a fogyasztóvédelmi panaszok intézéséhez.

Először is fontos tisztában lennünk a fogyasztó fogalmával, hiszen a fogyasztói jogérvényesítés, a fogyasztók speciális védelme csak jogszabályban meghatározott szereplőkre vonatkozik. A fogyasztók tehát olyan természetes személyek, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. Ezzel párhuzamosan vállalkozásnak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy. A fogyasztóvédelem alanyai tehát - megszorításokkal - a természetes személyek.

A vásárlással, ajándékozással kapcsolatban legtöbbször a "garancia" kérdéskörével találkozunk, amely fogalmat azonban a jogszabályok nem ismernek, helyette érdemes megbarátkozni a kellékszavatosság (a továbbiakban: szavatosság) és a jótállás fogalomkörével. Minderről kimerítő alaposságú tájékoztatást találunk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megújult honlapján a Tudástárban, a szavatosság és a jótállás fülek alatt, amelyek mellett ugyanitt a gyakori megtévesztésekkel is megismerkedhetünk, hogy velünk ne történhessen meg ugyanaz. A szabályok boncolgatásába már csak azért sem fogunk bele, mert a 2014. év az új Polgári Törvénykönyv kapcsán e területen is sok változást eredményezett.

Alapvető fontosságú azonban, hogy tisztában legyünk azzal, hogy szavatosság minden termékre, jótállás azonban csak a termékek meghatározott körére vonatkozik. A szavatosság alapesetben 2 év, amelyből az első hat hónap során a termék hibátlanságára vonatkozó bizonyítási teher az eladó oldalán jelentkezik, ezt követően azonban a vevőnek kell bizonyítania azt, hogy a termék hibája már a vásárláskor fennállt, azt nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. A jótállás ezzel szemben azonban egy év, ugyanakkor erősebb védelmet jelent, hiszen ezen időszak alatt a termék eladáskori hibátlanságáért végig az eladó szavatol. Ezt szoktuk hétköznapi nyelven garanciának hívni.

Nagyon lényeges, hogy a minőségi kifogásunkkal elsősorban a termék értékesítőjéhez kell fordulnunk. Mindehhez természetesen rendelkeznünk kell azon iratokkal, amik a vásárlás tényét rögzítik, jellemzően számlával, pénztárbizonylattal és/vagy jótállási jeggyel. Az eladó a minőségi kifogásunkról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben megjelöli, hogy milyen igényt terjesztünk elő a termékkel kapcsolatban. Ez első körben kijavítás vagy kicserélés, második körben pedig árleszállítás vagy vételár-visszatérítés (elállás) lehet. Fontos megjegyezni, hogy az előterjesztett igény alapvetően köti az eladó felet, tehát nem teheti meg azt, hogy egy akciósan vásárolt termék esetében a kicserélési kérelmünket semmibe véve egyszerűen visszafizeti a termék akciós árát, amiért aztán természetesen már nem tudunk ugyanolyan új terméket vásárolni. Különösen jogsértő ez a gyakorlat, ha mindezt a boltban történő és ráadásul időben korlátozott levásárláshoz is kötik. Éppen ezért nagyon figyeljünk oda a jegyzőkönyv tartalmára, szükség esetén pedig ne féljünk használni a vásárlók könyvét, aminek egyébként jól látható és minden külön kérés nélkül hozzáférhető helyen kell lennie. A fogyasztói igényérvényesítés kereteit is külön jogszabály határozza meg.

Az üzletekben Karácsonyt követően sokszor előfordul, hogy a bontatlan csomagolású terméket a vásárlás igazolása mellett (vagy akár enélkül is) visszaveszik, azaz kicserélésére vagy árának levásárlására adnak lehetőséget. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy az eladónak nincs ilyen jellegű kötelezettsége, ezt a lehetőséget önszántából, a jogszabályban előírtakon kívül nyújtja, így emiatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás nem is kezdeményezhető. Fontos ugyanakkor, hogy ez a plusz szolgáltatás a jogszabályban rögzített szavatossági és jótállási jogokat nem érinti.

Külön fel kell hívnunk a figyelmet a távollévők között kötött szerződésekre, jelesül az elektronikus kereskedelemre, amely területet speciális szabályok hatnak át.

A panaszügyintézés kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozás (eladó) és a fogyasztó (vevő) közötti jogvita polgári jogi jellegű, így annak elbírálására alapesetben a bíróság jogosult. A fogyasztóvédelmi hatóság ellátja tanácsokkal a fogyasztókat, védi érdekeiket, kivizsgálja a vásárlás menetével, minőségi kifogás érvényesítésének menetével vagy a panaszügyintézés menetével kapcsolatos eladói magatartást, vizsgálja a jogszerűséget, azonban nem jogosult a minőségi kifogások érdemében dönteni, így senki ne várja azt, hogy a levált talpú cipőjét vagy tönkrement televízióját a hatósághoz való bejelentést követően, fogyasztóvédelmi hatósági döntés alapján fogja az eladó kicserélni.

A bíróságok tehermentesítése érdekében született meg a békéltetés intézménye, amely során a Békéltető Testület jár el - meghatározott esetekben - fogyasztói megkeresésre és hoz döntést az egyedi ügyben, tudni kell azonban azt is, hogy bár a közzétételek miatt az eladók jelentős része betartja a Testület döntését, az kötőerővel nem bír, azaz csak azon eladó felekre nézve kötelező, akik előzetesen önként alávetik magukat a Testület döntésének. Mindemellett az eljárás gyors és rugalmas, további előnye, hogy a bírósági út a döntéstől függetlenül továbbra is nyitva áll a fogyasztó előtt.

Célszerű tehát az ügyintézés megkezdése előtt széleskörűen tájékozódni.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztálya

Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testület

dr. Szigethy Balázs

jegyző